A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és hét csatlakozó szakmai szervezet egy ma reggeli sajtóreggeli alkalmával kiadta a főváros ésszerű, a gazdasági működést is támogató közlekedésszervezését szorgalmazó állásfoglalását.
Az állásfoglalást kialakító 8 szakmai szervezet összesen több mint 400 000 vállalkozást képvisel Budapesten és az agglomerációban, akik együttesen 2023-ban 271 mrd Ft iparűzési adót fizettek be a főváros kasszájába. A főváros gazdasági életének jelentős részét képviselik, és céljuk a gazdaság fejlesztése, amely nem működhet a városi inrfastruktúra fejlesztése nélkül. Ezt viszont nem lehet egyoldalúan tenni, minden szereplő érdekeit figyelembe kell venni az egészséges kompromisszum kialakításához. Így például figyelembe kell venni, hogy közel 100 000 ember dolgozik Bp-en az építőiparban, amelynek tavalyi teljesítménye csak Bp-en belül 2500 mrd forint volt. Az megengedhetetlen, hogy az építőipari munkások 10 órás munkanapjukból 2-3 órát ingázzanak a dugóban, hiszen az a munkát akadályozza, az árakat pedig jelentősen emeli.
Nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy Budapesten és Pest Vármegyében jelenleg 1 328 ezer gépkocsi közlekedik, nagyjából 500 ezerrel több, mint az ezredfordulón. Ezt a növekményt kizárni nem lehet a városból, viszont megfelelő infrastruktúrával és közlekedésszervezési módszerekkel kezelni kell.
A közlekedésszervezés jelenlegi gyakorlata nem fejleszti az infrastruktúrát, hanem mára inkább a gazdasági növekedés gátjává vált. Ezt nagyon jól példázza, hogy a kiskereskedelmi egységek száma 7000-rel, a vendéglátó egységek 5000-rel csökkent egy év alatt. Ahhoz, hogy ezt a tendenciát megállítsuk, biztosítani kell a működési feltételeket és azt, hogy ezeknek a boltoknak az üzemeltetése ne kerüljön többe, mint a külvárosokban.
A jó közlekedésszervezés egyben egy hatékony kkv-támogató eszköz lehet, ideális munkakörülményeket és logisztikai környezetet teremtve számukra. Ezt az alapvető elvárást fogalmazták meg a ma kiadott állásfoglalásukban a résztvevő szakmai szervezetek vezetői.