Vállalkozóként vagy magánszemélyként bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy a velünk szerződéses kapcsolatban álló másik cég valamilyen okból nem, vagy hibásan teljesít - például az adós nem fizeti vissza a kölcsönt vagy a vállalkozó hibásan építi be a háztartási gépet.
Vajon muszáj ilyenkor azonnal pert indítani, amelynek gyakran csak hosszú évek múltán lesz eredménye? A közjegyzők egyik feladata, hogy segítsenek elkerülni a jogvitákat, illetve a peres eljárásokban megkönnyítsék a bizonyítást. A békés vitarendezésnek köszönhetően megmaradhat az érintett felek jó üzleti vagy személyes kapcsolata, nem utolsósorban pedig a peres eljárás költségeit is megspórolhatják.
A BKIK és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) közös cikksorozatából kiderül, milyen lehetőségeink vannak, ha nemperes eljárásban szeretnénk jogainkat érvényesíteni.
Közokiratban foglalt kötelezettségvállalás
Az idő pénz – tartja a mondás. Érdemes a szerződést közokiratba foglaltan megkötni, de akár a már aláírt szerződéshez is lehet közokiratban foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot kapcsolni.
A közjegyzői okirat azonnali végrehajthatóságot von maga után. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a vállalt kötelezettség nem teljesül maradéktalanul és határidőre, akkor bírósági eljárás helyett azonnal végrehajtóhoz fordulhatunk.
Közokiratba foglalható a kötelezettségvállalás, ha szerződés alapján az adós fizetésre vagy meghatározott cselekmény végrehajtására (például ingatlan kiürítésére) köteles. Így amennyiben kétség merül fel a teljesítőképesség vagy teljesítési hajlandóság kapcsán, a szerződés időtartama alatt bármikor felkérhető az adós, hogy egyfajta biztosítékként tegyen a közjegyző előtt kötelezettségvállaló nyilatkozatot.
A közjegyzői okirat a legerősebb bizonyító erővel rendelkezik. Ezért egy esetleges bírósági eljárás során a másik félnek kell bizonyítania, ha álláspontja szerint a tartalma nem felel meg a valóságnak.
https://www.mokk.hu/ugyfeleknek/okirat-szerkesztesi-eljaras-tajekoztato.php
Ténytanúsítvány
A szerződések teljesítése során és egyéb, szerződésen kívüli élethelyzetben is szükség lehet arra, hogy a viták elkerülése érdekében egy fennálló állapotot hitelesen rögzítsünk. Ilyen lehet például egy félkészre felépített ingatlan a határidő napján, egy hibásan beépített szerelvény, egy megrongált lakás állapota. A közjegyző ilyenkor tanúsítványt készít az általa tapasztaltakról. A ténytanúsítvány közokirat, amely előmozdíthatja a felek közötti megegyezést, illetve egy esetleges perben közokirati bizonyító ereje miatt lehetővé teszi a bizonyítási eljárás gyorsabb és hatékonyabb lefolytatását.
A közokiratokról bővebben a következő oldalon tájékozódhat: https://www.mokk.hu/ugyfeleknek/okirat-szerkesztesi-eljaras-tajekoztato.php
A közokiratokról bővebben itt tájékozódhat.
Fizetési meghagyásos eljárás
Hogyan segíthet a közjegyző, ha adósunk nem fizeti meg határidőre a tartozását? Úgynevezett fizetési meghagyás kibocsátásával, amely meggyorsíthatja a jogosult pénzhez jutását. A közjegyző a kibocsátott fizetési meghagyást kézbesíti az adósnak, aki erre a következőképpen reagálhat: megfizetheti a tartozását, részletfizetést kérhet, ellentmondhat annak, de dönthet úgy is, hogy nem vesz róla tudomást és nem tesz semmit. Ha az átvételt követő 15 napon belül az adós nem terjeszti elő ellentmondását, akkor az jogerőre emelkedik. A jogerős fizetési meghagyás egyenértékű egy jogerős bírósági ítélettel: az abban foglaltak később nem vitathatók, és a követelés azonnal végrehajtható. Fontos azonban kiemelni, hogy az adós ellentmondása esetén az eljárás automatikusan perré alakul. A kérelemhez bizonyítékot (így szerződésmásolatot, számlát, teljesítésigazolást) nem szükséges mellékelni, hiszen a közjegyző nem folytathat le bizonyítást, így nem hallgatja meg a feleket és nem vizsgál okiratokat.
A fizetési meghagyásos eljárás leírását a következő hivatkozás alatt találja:
https://www.mokk.hu/ugyfeleknek/FMH-es-annak-vegrehajtasa-FMHVH-az-eljarasrol.php
Igazságügyi szakértő kirendelése
Számos esetben nem elegendő a vita eldöntéséhez a szerződést és a jogszabályt megvizsgálni, hanem ahhoz különleges szakértelem szükséges. Jó példa erre, ha a frissen vásárolt autó hibájáról kell eldönteni, hogy az már az adásvételkor fennállt vagy utóbb keletkezett, vagy ha egy újépítésű lakás lakója a szomszédból átszűrődő zajoktól szenved, és vitatja, hogy az építtető teljesítette az általa vállalt hangszigetelés beépítését. Az igazságügyi szakértő által készített szakvélemény segít a tárgyalási álláspont kialakításában, adott esetben hozzájárulhat a másik fél meggyőzéséhez, így pedig a peren kívüli megállapodáshoz. A szakvélemény nemcsak a felek közötti tárgyalás során használható fel, hanem bírósági eljárásban is – egyenértékű ugyanis azzal a szakvéleménnyel, amelyet egy perben a bíróság által kirendelt szakértő készít. A szakértői vélemény tehát elősegítheti a felek megegyezését; de az esetlegesen folyamatban lévő perben is jó szolgálatot tehet, hiszen gyorsíthatja a bizonyítási eljárást, ezzel a per gyorsabb és olcsóbb is lehet.
Az igazságügyi szakértő kirendeléséről itt talál további összefoglalót:
https://www.mokk.hu/ugyfeleknek/igazsagugyi-szakerto-kirendelese.php
Előzetes bizonyítás
Az előzetes bizonyítás kifejezett célja, hogy a felek a peres eljárás elkerülése/előkészítése érdekében még azt megelőzően bizonyítékot gyűjtsenek. Ebben az eljárásban a közjegyző folytatja le a bizonyítási eljárást: szemlét tarthat, tanút hallgathat ki, de igazságügyi szakértőt is kirendelhet. Jelentősége leginkább abban áll, hogy a kérelmezőnek nem kell tartania a bizonyítékok későbbi megrongálásától és megsemmisülésétől. Az előzetes bizonyítás fontos eszköz a per elkerülésére, a lefolytatott előzetes bizonyítási eljárás pedig jelentős illetékkedvezményt von maga után, ha perre kerül a sor.
Az előzetes bizonyítás bővebb leírása:
https://www.mokk.hu/ugyfeleknek/elozetes-bizonyitas.php
A közjegyző előtti egyezségi eljárás
Az eljárás igénybe vehető a tárgyalási folyamat során, de akár a felek egyezkedését megelőzően is. A közjegyző az egyik fél kérelmére a másik érintettet egyezségi kísérletre idézi, ahol a felek egyeztethetik álláspontjukat és megállapodásra juthatnak a vitájukat illetően.
A közjegyző által jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú, így azonnal végrehajtható. A felek tehát megállapodásukat írásba foglalhatják és a végrehajthatóság okán a vállalt kötelezettségek teljesítéséhez biztosítékot kapcsolhatnak. Az eljárásban a döntés teljes mértékben a felek kezében van: az egyezség tárgyát és terjedelmét ők határozzák meg, a közjegyző nem dönt és nem tanácsol, csupán a jogszabályoknak való megfelelést vizsgálja, és dönt az egyezség jóváhagyásáról. Ha nem jön létre az egyezség, vagy bármelyik fél nem jelenik meg az idézés ellenére, akkor az eljárást megszüntetik.
További információkat az egyezségi eljárástól az alábbi hivatkozásra kattintva talál:
https://www.mokk.hu/ugyfeleknek/kozjegyzo-elotti-egyezsegi-eljaras.php
Közvetítői eljárás után
A BKIK hosszú évek óta nyújt mediációs szolgáltatást a kis- és középvállalkozói szektor szereplői számára. A mediáció (vagy közvetítés) során a mediátor (vagyis közvetítő) a felekre és az ügyre szabott kommunikációs technikákat alkalmazva előmozdítja a vita feloldását. A közvetítő – egy megfelelően képzett szakember - a felek érdekeit és szükségleteit azonosítja és közvetíti, ezzel hozzájárul a párbeszéd hatékonyabbá tételéhez. A felek egyezségüket saját felelősségükre, közösen hozzák létre.
Ha a felek a közvetítői eljárásban egyezségre jutottak, akkor közjegyzőhöz fordulva azonnali végrehajthatóságot kapcsolhatnak megállapodásukhoz, akár az egyezség közjegyző általi jóváhagyásával, akár kötelezettségvállaló nyilatkozat tételével.
A BKIK által nyújtott mediációs szolgáltatásáról itt olvashat bővebben: