SZJA Átalányadó

Ki választhatja az átalányadózást?

Átalányadózást egyéni vállalkozó és őstermelő választhat.

A továbbiakban elsősorban az átalányadózás egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályai kerülnek ismertetésre. Az átalányadózás választásának joga megilleti a tevékenységét év közben kezdő és a már működő egyéni vállalkozót egyaránt.

Az átalányadó választásának bejelentése:

• a tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenysége megkezdésétől választhatja az átalányadózást, ha erről a vállalkozói tevékenysége megkezdésének a Webes ügyűsegéden keresztüli bejelentésekor a bejelentési űrlapon,  nyilatkozik, az átalányadózás választásáról,
• az eddig KATA-alanyként adózó kisadózó vállalkozó a ’T101E jelű nyomtatványon jelentheti be, ha a következő hónap első napjától átalányadózásra tér át,,
• az előző évben még vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó az előző évre vonatkozó, a tárgyév május 20-áig benyújtandó Szja-bevallásában utólag, a tárgyév első napjára visszamenőlegesen nyilatkozik az átalányadózás tárgyévre történő választásáról. Az egyéni vállalkozás megindítását a Webes ügyűségéden keresztül kell megkezdeni.

Az átalányadózás lényege, a jövedelem megállapítása:

Az átalányadózásban az adóköteles jövedelem a ténylegesen elért vállalkozói (ár)bevétel és a törvény által e bevétel %-ában meghatározott vélelmezett költséghányad különbözete, ez az átalányban megállapított jövedelem.

Ebből következően a költségekkel nem kell elszámolni, csak a bevételekről kell időrendi sorrendben bevételi nyilvántartást vezetni, de a vállalkozás érdekében történt beszerzések, igénybe vett szolgáltatások számláit meg kell őrizni.

A bevétel

Az átalányadózás szempontjából bevétel alatt a vállalkozói tevékenység ellenértékeként vagy annak előlegeként az átalányadózás időszakában bármikor kiszámlázott ellenértékből, az adott tárgyidőszakban (hónap, negyedév, év) ténylegesen meg is kapott (befolyt, kézhezvett, jóváírt) bevétel áfa nélküli (nettó) összege értendő, függetlenül attól, hogy az melyik időszakban és milyen áfa szerinti teljesítési időponttal került kiszámlázásra. Természetesen a nyugtával bizonylatolt bevétel nettó összege is az átalányadózás bevétele.

Az átalányadózás bevételei közé tartozik még minden olyan végleges (vissza nem fizetendő) bevétel is, amelyet az átalányadózó egyéni vállalkozói minőségében kap. Ilyen például a vállalkozói bankszámlán jóváírt kamat, a vállalkozásban keletkezett kárra tekintettel kapott kártérítés, kártalanítás, kötbér, a vállalkozóként kötött biztosításra a biztosítótól kapott összeg.

Bevétel a nem pénzben megkapott ellenérték piaci értéke, valamint az alábbiak kivételével a vállalkozóként kapott támogatások összege is.

Az átalányadózásban nem minősül vállalkozói bevételnek a vállalkozási (gazdasági) tevékenységhez a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás.

E támogatásokról külön, más szabályok szerint kell elszámolni.

A bevételt - és abból az adóköteles jövedelmet és annak közterheit - forintban kell megállapítani.

A nem forintban kapott bevételt fő szabály szerint az MNB-nek az adott bevétel megszerzésének napján érvényes hivatalos devizaárfolyamán kell forintra átszámítani.

Ettől eltérően áfa-bevallásban szerepeltetendő ügylet esetén azon az árfolyamon kell a bevételt átszámítani, amelyet a vállalkozó az adott ügyletben az áfa alapjának forintra történő átszámításához alkalmazott.

Az átalányadózás éves bevételi határa

Az átalányadózás éves bevételi határa az éves minimálbér (az év első napján érvényes minimálbér 12×-ének) 10×-ese: 2023-ban: 27.840.000 Ft,  2024-ben: 32.016.000 Ft

Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzőknél az éves minimálbér 50×-ese:

2023-ban: 139.200.000 Ft,  2024-ben: 160.080.000 Ft

E bevételi határ túllépése esetén megszűnik az átalányadózásra való jogosultság.

Átalányadózás éves bevétel:

Az átalányadózás szabályait választó egyéni vállalkozó bevétele az alábbi értékeket nem haladhatj

Az átalányadózásra Katáról év közben áttérő, a tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó a rá vonatkozó bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veszi figyelembe.*Ha a tevékenységet év közben kezdi meg, akkor a bevételi értékhatárt naptári napoknak megfelelően időarányosan kell meghatározni!

Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költséghányadok:

Az egyéni vállalkozókra vonatkozóan a törvény a tevékenység vélelmezett költségigényessége szerint 3 kategóriát különböztet meg:

1. a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozó 90%-os költséghányadot alkalmazhat, tehát a bevétel 10%-a lesz a jövedelem [J=B×0,1];

2. a kizárólag költségigényes kisipari (ide tartozik pl.: a feldolgozóipari, az építőipari tevékenység, a javítás, taxi, közúti áruszállítás, tisztítás, takarítás, fodrászat, szépségápolás, stb.) és/vagy vendéglátó tevékenységet vagy ezek mellett kiskereskedelmi tevékenységet is folytató vállalkozó költséghányada minden bevételére 80%, a jövedelem a bevétel 20%-a [J=B×0,2]

(Ezesetben a kiskereskedelmi tevékenység bevételének is 20% a jövedelemtartalma!)

3. minden más, az 1. és a 2. pontba nem tartozó tevékenységet – akár kizárólagosan, akár az 1. illetve a 2. pontba tartozó tevékenységei mellett – folytató vállalkozó költséghányada minden bevételére 40%, a bevétel jövedelemtartalma 60% [J=B×0,6]

(Ezesetben minden, egyébként az 1. vagy a 2. pontba tartozó tevékenységéből származó bevételének is a 60%-a lesz a jövedelem).

Az olyan átalányadózó egyéni vállalkozónak tehát, akinek többféle, más-más költséghányadba tartozó tevékenységből is van bevétele, minden bevételére a legalacsonyabb költséghányadú (a legmagasabb jövedelemtartalmú) tevékenysége szerinti költséghányadot kell alkalmaznia.

A törvény TESZOR szerint tételesen felsorolja a 2. kategóriába sorolt tevékenységeket. Ha a folytatott tevékenység nem tartozik sem az 1., sem a 2. kategóriába, akkor arra a 3. kategória vonatkozik.

Ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben úgy változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult (mert például a 2. kategóriába tartozó tevékenysége mellett olyan – eddig nem végzett – tevékenységből is származik bevétele, amely a 3. kategóriába tartozik), a változás időpontjában az év első napjára (az év közbeni kezdés napjára) visszamenőlegesen át kell térnie a legkisebb költséghányadú tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.

Fizetendő közterhek:

A nem nyugdíjas egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelme (J) után személyi jövedelemadót (Szja), társadalombiztosítási járulékot (Tb-járulék) és szociális hozzájárulási adót (Szocho) fizet, és terheli még a helyi iparűzési adó (Hipa).

A nyugdíjas (hivatalos megnevezéssel kiegészítő tevékenységet folytató) átalányadózó csak Szja-t és Hipa-t fizet, a nyugdíjasnak TB-járulékot, Szocho-t nem kell fizetnie.

Személyi jövedelemadó:

Az adó alapja az átalányban megállapított jövedelem adóköteles része, az adó mértéke, az adóköteles jövedelem 15%-a.

Az átalányban megállapított jövedelem az Szja szempontjából az összevont adóalapba tartozik, így jogosultság esetén érvényesíthetők belőle a kedvezmények is (családi, első házasok, 25 év alatti fiatalok, 4 vagy többgyermekes anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, rendelkezés az adóról).

Az átalányban megállapított jövedelemből mentes a személyi jövedelemadó alól a minimálbér 6 havi összegével egyező rész, a tárgyév első napján érvényes minimálbér 6×-osa (az éves minimálbér fele).

Mindaddig nem kell Szja-t fizetni, amíg az év elejétől (illetve az átalányadózás év közbeni megkezdésétől) halmozott (göngyölített) bevétel átalányban megállapított jövedelemtartalma túl nem lépi az éves minimálbér felét, a 15% mértékű adót csak a jövedelem ezt meghaladó, már adóköteles része után kell megfizetni.

A mentesített jövedelem: 2023-ban: 1.392.000 Ft,   2024-ben: 1.600.800 Ft

Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy a fenti összegű mentesített jövedelem mekkora összegű bevételből keletkezik az egyes költséghányadok esetében: 

Az átalányadózónak a tárgyévben mindaddig nem keletkezik személyi jövedelemadóköteles jövedelme, amíg vállalkozói bevétele túl nem lépi az alkalmazott költséghányadnak megfelelő fenti mentességi határt. Az éves bevétel ezt meghaladó részének 10, 20, illetve 60 %-a az adóköteles jövedelem, mely után a15% mértékű Szja fizetendő.

Ha az átalányadózó éves bevétele, a rá vonatkozó mentességi határt nem lépte túl, akkor Szja-t nem kell fizetnie.

Jövedelem megállapítása:

A befolyt, realizált bevételt kell a tevékenységnek megfelelő %-os mértékű költséghányaddal csökkenteni. Az így megkapott különbözet határozza meg a jövedelmet.

Realizált bevétel-Költséghányad=Jövedelem

Adómentes jövedelem – Személyi Jövedelem Adó:

Adómentes az átalányban megállapított jövedelem, ha az nem haladja meg éves minimálbér felét.

*Az év közben kezdő, az év egy részében szünetelő vállalkozónak az adómentes jövedelmet év közben kezdő vállalkozásnak nem kell időarányosítania!

A mentességi határ évente, az adott évben alkalmazandó minimálbér összege szerint változik.

Az Szja-előleget negyedévente kell befizetni és évente utólag a tárgyévet követő év május 20-áig bevallani.

Fizetendő adók és járulékok mértéke:

Az adóköteles jövedelem után az alábbi adókötelezettségekkel kell számolni:

• 15% személyi jövedelemadó (SZJA)
• 18,5% társadalombiztosítási járulék (TBJ)
• 13% szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)

Nyereségadót és osztalékadót átalányadózás alkalmazásakor nem kell megállapítani!

Társadalombiztosítási járulék és Szociális hozzájárulási adó – adóalap meghatározása:

A Tb-járulék mértéke a járulékalap 18,5%-a,

A Szocho mértéke az adóalap 13%

E két közteher alapja az átalányban megállapított jövedelem Szja-köteles részének alábbiak szerint számítandó, tárgyhónapra jutó összege azzal, hogy a főfoglalkozású átalányadózó esetében a havi járulékalap nem lehet kevesebb a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér, illetve végzettséghez, szakképesítéshez kötött főtevékenység esetén a garantált bérminimum összegénél, a szocho esetében pedig ezek 112,5%-ánál (alsó határ).

Ennél kisebb havi Szja-köteles jövedelem esetén (ide értve azt is, ha a tárgynegyedévben nem keletkezett Szja-köteles jövedelem) a főfoglalkozású átalányadózó járulék- és szocho-alapja az Szja-köteles jövedelem tárgyhónapra jutó összege helyett az alsó határ, melynek összegét és az utána fizetendő közteherminimum 2023. 12. 01-től hatályos, 2024-ben is érvényes összegét a következő táblázatok tartalmazzák:

A főfoglalkozású vállalkozó havi közteherminimuma 2023. 12. 01-től

• képesítéshez nem kötött főtevékenység esetén

• képesítéshez kötött főtevékenység esetén

(zárójelben a 2023. 01. 01-től 2023. 11. 30-ig érvényes összeg)

A fizetendő járulék és Szocho havi alapjának számítása negyedévenként

• A közteher havi alapjának számítása a tárgyév első (az év közbeni kezdés kezdő) naptári negyedévében:

A negyedév végéig elért Szja-köteles jövedelem összege osztva a negyedévben biztosításban töltött hónapok számával.

Ha pl. a vállalkozó a negyedév mindhárom hónapjában biztosított volt, akkor a járulék és az adó havonkénti alapja az adóköteles jövedelem 1/3-a.

• A közteher havi alapjának számítása a tárgyév további negyedéveiben:

A tárgyévben az év (a kezdés) első napjától a tárgynegyedév végéig elért Szja-köteles jövedelem összege csökkentve a tárgyév korábbi negyedévei után megfizetett járulék illetve szocho alapjával (ha az alsó határ volt a közteheralap, akkor annak összegével) és osztva a tárgynegyedévben biztosításban töltött hónapok számával.

Biztosításban töltött hónapnak az a hónap számít, melynek legalább 1 napján működő (nem szünetelő) egyéni vállalkozóként biztosított volt.

Fentiekből következően a mellékfoglalkozású átalányadózó abban a negyedévben fizet először járulékot és Szochot, melyben átlépi a mentességi határt.

A közterhek bevallása és befizetése:

Az adott negyedévben keletkezett fizetendő járulékot és Szochot a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell befizetni és az ’58-as jelű bevalláson (2024.ben: 2458) bevallani.

A mellékfoglalkozású átalányadózónak az ’58-as bevallást arról a negyedévről is be kell nyújtania (nemlegesen), amelyben adóköteles jövedelem hiányában nem keletkezett fizetnivalója.

A nyugdíjas átalányadózónak értelemszerűen nem kell ’58-as bevallást benyújtania.

Az ’58-as bevallás 2 módon is kitölthető, beküldhető:

• ONYA (online nyomtatványkitöltő alkalmazással): itt
• ÁNYK (általános nyomtatványkitöltő programmal): itt

A keretprogram letöltése, telepítése után lehet letölteni hozzá a 2458-as bevallást: itt

Megszűnés, jogosultság elvesztése:

Megszűnik az átalányadózásra való jogosultság

• a bevételi határ túllépésének,
• a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság véglegessé válásának

napjával.

Ha a jogosultság a bevételi határ év közbeni túllépése vagy a mulasztási bírság miatt szűnik meg, akkor az év első napjára (év közbeni kezdés esetén a kezdés napjára) visszamenőlegesen át kell térni a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra, amelynél a költségekkel tételesen el kell számolni (ezért kell a beszerzési számlákat megőrizni).

Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozását megszünteti vagy az átalányadózásról más adózási módra tér át vagy az átalányadózásra való jogosultsága megszűnik, akkor a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra az átalányadózást nem választhatja!

A NAV átalányadózás szabályait ismertető 100. számú információs füzete itt található.