SZJA Átalányadó

Ki választhatja az átalányadózást?

Átalányadózást egyéni vállalkozó és őstermelő választhat.

A továbbiakban elsősorban az átalányadózás egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályai kerülnek ismertetésre. Az átalányadózás választásának joga megilleti a tevékenységét év közben kezdő és a már működő egyéni vállalkozót egyaránt.

Az átalányadó választásának bejelentése:

• a tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenysége megkezdésétől választhatja az átalányadózást, ha erről a vállalkozói tevékenysége megkezdésének a Webes ügysegéden keresztüli bejelentésekor a bejelentési űrlapon nyilatkozik,
• az eddig KATA-alanyként adózó kisadózó vállalkozó a ’T101E jelű nyomtatványon jelentheti be, ha a következő hónap első napjától átalányadózásra tér át,
• az előző évben még vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó az előző évre vonatkozó, a tárgyév május 20-áig benyújtandó Szja-bevallásában utólag, a tárgyév első napjára visszamenőlegesen nyilatkozik az átalányadózás tárgyévre történő választásáról.

Az átalányadózás lényege, a jövedelem megállapítása:

Az átalányadózásban az adóköteles jövedelem a ténylegesen elért vállalkozói (ár)bevétel és a törvény által e bevétel %-ában meghatározott vélelmezett költséghányad különbözete, ez az átalányban megállapított jövedelem.

Ebből következően a költségekkel nem kell elszámolni, csak a bevételekről kell időrendi sorrendben bevételi nyilvántartást vezetni, de a vállalkozás érdekében történt beszerzések, igénybe vett szolgáltatások számláit meg kell őrizni.

A bevétel

Az átalányadózás szempontjából bevétel alatt a vállalkozói tevékenység ellenértékeként vagy annak előlegeként az átalányadózás időszakában bármikor kiszámlázott ellenértékből, az adott tárgyidőszakban (hónap, negyedév, év) ténylegesen meg is kapott (befolyt, kézhezvett, jóváírt) bevétel áfa nélküli (nettó) összege értendő, függetlenül attól, hogy az melyik időszakban és milyen áfa szerinti teljesítési időponttal került kiszámlázásra. Természetesen a nyugtával bizonylatolt bevétel nettó összege is az átalányadózás bevétele.

Az átalányadózás bevételei közé tartozik még minden olyan végleges (vissza nem fizetendő) bevétel is, amelyet az átalányadózó egyéni vállalkozói minőségében kap. Ilyen például a vállalkozói bankszámlán jóváírt kamat, a vállalkozásban keletkezett kárra tekintettel kapott kártérítés, kártalanítás, kötbér, a vállalkozóként kötött biztosításra a biztosítótól kapott összeg.

Bevétel a nem pénzben megkapott ellenérték piaci értéke, valamint az alábbiak kivételével a vállalkozóként kapott támogatások összege is.

Az átalányadózásban nem minősül vállalkozói bevételnek a vállalkozási (gazdasági) tevékenységhez a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás.

E támogatásokról külön, más szabályok szerint kell elszámolni.

A bevételt - és abból az adóköteles jövedelmet és annak közterheit - forintban kell megállapítani.

A nem forintban kapott bevételt fő szabály szerint az MNB-nek az adott bevétel megszerzésének napján érvényes hivatalos devizaárfolyamán kell forintra átszámítani.

Ettől eltérően áfa-bevallásban szerepeltetendő ügylet esetén azon az árfolyamon kell a bevételt átszámítani, amelyet a vállalkozó az adott ügyletben az áfa alapjának forintra történő átszámításához alkalmazott.

Az átalányadózás éves bevételi határa

Az átalányadózás éves bevételi határa az éves minimálbér (az év első napján érvényes minimálbér 12×-ének) 10×-ese:

2024-ben:  32.016.000 ft,   2025-ben:  34.896.000 ft

Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet, illetve a kiskereskedelmi tevékenysége mellett a postapartneri program keretében az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján postai közreműködői és egyéb tevékenységet is végzőknél az éves minimálbér 50×-ese:

2024-ben:  160.080.000 ft,   2025-ben:  174.480.000 ft

E bevételi határ túllépése esetén megszűnik az átalányadózásra való jogosultság.

Az átalányadózásra Katáról év közben áttérő, a tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó a rá vonatkozó bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veszi figyelembe.

Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költséghányadok:

Az egyéni vállalkozókra vonatkozóan a törvény a tevékenység vélelmezett költségigényessége szerint 3 kategóriát különböztet meg:

1. a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozó, valamint a kiskereskedelmi tevékenysége mellett a postapartneri program keretében az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján postai közreműködői és egyéb tevékenységet is végző 90%-os költséghányadot alkalmazhat, tehát a bevétel 10%-a lesz a jövedelem [J=B×0,1];

2. a kizárólag költségigényes kisipari (az ide tartozó tevékenységek ÖVTJ’24 szerinti felsorolása a tájékoztató végén található) és/vagy vendéglátó tevékenységet, vagy ezek bármelyike mellett kiskereskedelmi tevékenységet is folytató, valamint kizárólagosan vagy más, ebbe a kategóriába tartozó tevékenységei mellett a postapartneri program keretében az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján postai közreműködői és egyéb tevékenységet végző vállalkozó költséghányada minden bevételére 80%, a jövedelem a bevétel 20%-a [J=B×0,2]

(Ezesetben a kiskereskedelmi és a postapartneri program keretében végzett tevékenység bevételének is 20% a jövedelemtartalma!);

3. minden más, az 1. és a 2. pontba nem tartozó tevékenységet – akár kizárólagosan, akár az 1. illetve a 2. pontba tartozó tevékenységei mellett – folytató vállalkozó költséghányada minden bevételére 40%, a bevétel jövedelemtartalma 60% [J=B×0,6]

(Ezesetben minden, egyébként az 1. vagy a 2. pontba tartozó tevékenységéből származó bevételének is a 60%-a lesz a jövedelem).

Azt, hogy a vállalkozó melyik költséghányadba sorolandó az dönti el, hogy a tárgyévben melyik kategóriába tartozó tevékenységből származik bevétele.

Az olyan átalányadózó egyéni vállalkozónak tehát, akinek többféle, más-más költséghányadba tartozó tevékenységből is van bevétele, minden bevételére a legalacsonyabb költséghányadú (a legmagasabb jövedelemtartalmú) tevékenysége szerinti költséghányadot kell alkalmaznia.

A törvény ÖVTJ’24 szerint meghatározza az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján végzett postai közreműködői és egyéb tevékenységet, valamint tételesen felsorolja a 2. kategóriába sorolt tevékenységeket (a listát lásd a tájékoztató végén!). Ha a folytatott tevékenység nem tartozik sem az 1. sem a 2. kategóriába, akkor arra a 3. kategória vonatkozik.

Ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben úgy változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult (mert például a 2. kategóriába tartozó tevékenysége mellett olyan – eddig nem végzett – tevékenységből is származik bevétele, amely a 3. kategóriába tartozik), a változás időpontjában az év első napjára (az év közbeni kezdés napjára) visszamenőlegesen át kell térnie a legkisebb költséghányadú tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.

Fizetendő közterhek:

A nem nyugdíjas egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelme (J) után személyi jövedelemadót (Szja), társadalombiztosítási járulékot (Tb-járulék) és szociális hozzájárulási adót (Szocho) fizet, és terheli még a helyi iparűzési adó (Hipa).

A nyugdíjas (hivatalos megnevezéssel kiegészítő tevékenységet folytató) átalányadózó csak Szja-t és Hipa-t fizet, a nyugdíjasnak TB-járulékot, Szocho-t nem kell fizetnie.

Személyi jövedelemadó:

Az adó alapja az átalányban megállapított jövedelem adóköteles része, az adó mértéke, az adóköteles jövedelem 15%-a.

Az átalányban megállapított jövedelem az Szja szempontjából az összevont adóalapba tartozik, így jogosultság esetén érvényesíthetők belőle a kedvezmények is (családi, első házasok, 25 év alatti fiatalok, 4 vagy többgyermekes, illetve 30 év alatti anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, rendelkezés az adóról).

Az átalányban megállapított jövedelemből mentes a személyi jövedelemadó alól a minimálbér 6 havi összegével egyező rész, a tárgyév első napján érvényes minimálbér 6×-osa (az éves minimálbér fele).

Mindaddig nem kell Szja-t fizetni, amíg az év elejétől (illetve az átalányadózás év közbeni megkezdésétől) halmozott (göngyölített) bevétel átalányban megállapított jövedelemtartalma túl nem lépi az éves minimálbér felét, a 15% mértékű adót csak a jövedelem ezt meghaladó, már adóköteles része után kell megfizetni.

A mentesített jövedelem: 2024-ben: 1.600.800 ft,   2025-ben: 1.744.800 ft

Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy a fenti összegű mentesített jövedelem mekkora összegű bevételből keletkezik az egyes költséghányadok esetében: 

Az átalányadózónak a tárgyévben mindaddig nem keletkezik személyi jövedelemadóköteles jövedelme, amíg vállalkozói bevétele túl nem lépi az alkalmazott költséghányadnak megfelelő fenti mentességi határt. Az éves bevétel ezt meghaladó részének 10, 20, illetve 60 %-a az adóköteles jövedelem, mely után a15% mértékű Szja fizetendő.

Ha az átalányadózó éves bevétele, a rá vonatkozó mentességi határt nem lépte túl, akkor Szja-t nem kell fizetnie.

Az év közben kezdő, az év egy részében szünetelő vállalkozónak az adómentes jövedelmet (a bevétel mentességi határát) nem kell időarányosítania!

A mentességi határ évente, az adott évben alkalmazandó minimálbér összege szerint változik.

Az Szja-előleget negyedévente kell befizetni. A tárgyévben átalányadózóként elért bevételt, ebből az átalányban megállapított jövedelmet és a fizetendő adót évente utólag a tárgyévet követő év május 20-áig kell az Szja-bevallásban bevallani.

Társadalombiztosítási járulék és Szociális hozzájárulási adó:

A nem nyugdíjas (akár fő- akár mellékfoglalkozású) egyéni vállalkozó az Szja mellett 18,5% társadalombiztosítási -járulékot (Tb-j) és 13% szociális hozzájárulási adót (Szocho) is fizet.

A vállalkozó jogosultsága esetén a Tb-járulékából családi járulékkedvezményt, a Szochojából a megváltozott munkaképességű személy utáni kedvezményt érvényesíthet.

A fizetési szabályok előtt tisztázandó, hogy az egyéni vállalkozó vállalkozóként főfoglalkozásúnak vagy mellékfoglalkozásúnak minősül-e, mert a részletszabályok ennek megfelelően eltérőek.

Főfoglalkozású az egyéni vállalkozó, ha nem nyugdíjas, és nem minősül mellékfoglalkozásúnak sem, tehát, ha az alábbi feltételek minegyikének megfelel:

• nem áll munkaviszonyban vagy egyéni vállalkozása mellett van(nak) munkaviszonya(i) is, de a vállalkozásával egyidejűleg fennálló egy vagy több munkaviszonyában foglalkoztatása (több egyidejű munkaviszony esetén összeszámítva) nem éri el a heti 36 órát, és
• egyéni vállalkozása mellett nincs sem belföldön, sem külföldön nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonya, és
• egyéni vállalkozása mellett nem személyesen közreműködő tagja gazdasági társaságnak (Bt., Kkt., Kft.) vagy, ha személyesen közreműködő tag, akkor az elvárt minimum szerinti járulék- és adófizetést választása szerint egyéni vállalkozóként teljesíti (tehát társas vállalkozóként mellékfoglalkozású).

Mellékfoglalkozásúnak az a vállalkozó minősül, aki nem nyugdíjas és nem minősül főfoglalkozású vállalkozónak sem, mert egyéni vállalkozása mellett teljes munkaidős (legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó) munkaviszonya vagy nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonya is van, vagy egyéni vállalkozásával egyidejűleg gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja is, és választása alapján nem egyéni, hanem társas vállalkozóként minősül főfoglalkozású vállalkozónak.

A Tb-járulék mértéke a járulékalap 18,5%-a, a Szocho mértéke az adóalap 13%-a.

E két közteher alapja a fő szabály szerint az átalányban megállapított jövedelem Szja-köteles részének alábbiak szerint számítandó, tárgyhónapra jutó összege (számított közteheralap).

A fizetendő járulék és Szocho havi alapjának számítása negyedévenként

• A közteher havi alapjának számítása a tárgyév első (az év közbeni kezdés kezdő) naptári negyedévében:

A negyedév (a kezdés) első napjától a negyedév végéig elért Szja-köteles jövedelem összege osztva a negyedévben biztosításban töltött hónapok számával (minden megkezdett hónap teljes hónapnak számít).

Ha pl. a vállalkozó a negyedév mindhárom hónapjában biztosított volt, akkor a járulék és a Szocho havonkénti alapja az adóköteles jövedelem 1/3-a.

Ha az elért bevétel átalányban megállapított jövedelemtartalma még nem lépte át a mentességi határt, akkor a számított közteheralap = 0.

• A közteher havi alapjának számítása a tárgyév további naptári negyedéveiben:

A tárgyévben az év (a kezdés) első napjától a tárgynegyedév végéig elért Szja-köteles jövedelem összege csökkentve a tárgyév korábbi negyedévei után megfizetett járulék illetve Szocho alapjával (főfoglalkozású esetében, ha a korábbi negyedévek valamelyikében a számított helyett az alsó határ volt a közteheralap, akkor annak összegével) és osztva a tárgynegyedévben biztosításban töltött hónapok számával.

Biztosításban töltött hónapnak az a hónap számít, melynek legalább 1 napján működő (nem szünetelő) egyéni vállalkozóként biztosított volt.

Fentiekből következően mindaddig nem keletkezik számított közteheralap, amíg az átalányban megállapított jövedelem év elejétől (a kezdés napjától) számított együttes összege át nem lépi az Szja-mentesség határát.

A mellékfoglalkozású átalányadózó esetében e két közteher havi alapja mindig a számított tényleges közteheralap, és abban a negyedévben kell fizetnie először járulékot és Szochot, melyben átlépi a mentességi határt, valamint ezt követően sem fizet járulékot, Szochot arra a negyedévre sem, amelyben nem ért el árbevételt.

Főfoglalkozású átalányadózó esetében a havi járulékalap nem lehet kevesebb a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér, illetve végzettséghez, szakképesítéshez kötött főtevékenység esetén a garantált bérminimum összegénél, a Szocho esetében pedig ezek 112,5%-ánál (alsó határ).

Ennél kisebb számított havi közteheralap esetén a főfoglalkozású átalányadózó járulék- és Szocho-alapja az Szja-köteles jövedelem tárgyhónapra jutó összege (a közteher számított alapja) helyett a járulék illetve a Szocho alsó határa.

A főfoglalkozású átalányadózónak tehát az alsó határ után kell járulékot és Szochot fizetni arra a negyedévre, amelyben a bevételeinek az év elejétől (az év közbeni kezdéstől) számított együttes összege a tárgynegyedév végéig sem lépte még túl a mentességi határt, valamint a járulék és/vagy a Szocho alsó határa után fizet arra a negyedévre is, amelynek számított havi közteheralapja kisebb a Szocho vagy a járulék vagy mindkettő alsó határánál.

Az alsó határ és az utána fizetendő közteherminimum összegét a következő táblázatok tartalmazzák:

A főfoglalkozású vállalkozó havi közteherminimuma

képesítéshez nem kötött főtevékenység esetén:

képesítéshez kötött főtevékenység esetén:

Az alábbi esetekben az egyébként főfoglalkozású vállalkozó mentesül az alsó határ szerinti közteherfizetés alól (a járulékot és a szochot a számított közteheralap után fizetheti akkor is, ha az kevesebb az alsó határnál, vagy 0 számított közteheralap esetén nem keletkezik fizetési kötelezettsége) arra az időtartamra, amely alatt:

• táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermek-gondozási díjban részesül,
• gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
• csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermek-gondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,
• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• fogvatartott.

A tevékenységét szüneteltető főfoglalkozású egyéni vállalkozó csak azokra a hónapokra nem fizet Tb-járulékot, Szochot, mely hónapok egészében vállalkozását szünetelteti.

A szünetelést hónap közben kezdő, vagy a szünetelést követően tevékenységének folytatását hónap közben megkezdő főfoglalkozású egyéni vállalkozónak 2024-től a járulékot és a Szochot már nem a tört hónap működési napjaival arányosan, hanem e tört hónapokra is legalább e közterhek teljeshavi alsó határa után kell megfizetnie, ha e tört hónapok tényleges közteheralapja nem éri el az alsó határ összegét.

A közterhek bevallása és befizetése:

Az adott negyedévben keletkezett fizetendő járulékot és Szochot a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell befizetni és az ’58-as jelű bevalláson (2025-ben: 2558) bevallani.

A mellékfoglalkozású átalányadózónak az ’58-as bevallást arról a negyedévről is be kell nyújtania (nemlegesen), amelyben adóköteles jövedelem hiányában nem keletkezett fizetnivalója.

A nyugdíjas átalányadózónak értelemszerűen nem kell ’58-as bevallást benyújtania.

Az ’58-as bevallás 2 módon is kitölthető, beküldhető:

• ONYA (online nyomtatványkitöltő alkalmazással): https://onya.nav.gov.hu/#!/login
• ÁNYK (általános nyomtatványkitöltő programmal):

https://nav.gov.hu/nyomtatvanyok/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvany_apeh/keretprogramok/AbevJava

A keretprogram letöltése, telepítése után lehet letölteni hozzá a 2458-as vagy 2558-as bevallást:

https://nav.gov.hu/nyomtatvanyok/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/2458

https://nav.gov.hu/nyomtatvanyok/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/2558

Megszűnés, jogosultság elvesztése:

Megszűnik az átalányadózásra való jogosultság

• a bevételi határ túllépésének,
• a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság véglegessé válásának

napjával.

Ha a jogosultság a bevételi határ év közbeni túllépése vagy a mulasztási bírság miatt szűnik meg, akkor az év első napjára (év közbeni kezdés esetén a kezdés napjára) visszamenőlegesen át kell térni a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra, amelynél a költségekkel tételesen el kell számolni (ezért kell a beszerzési számlákat megőrizni).

Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozását megszünteti vagy az átalányadózásról más adózási módra tér át vagy az átalányadózásra való jogosultsága megszűnik, akkor a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra az átalányadózást nem választhatja!

ÖVTJ meghatározás:

Az ÖVTJ-kód 6 számjegyű, ha az alábbi felsorolásban ennél kevesebb számjegy szerepel, akkor oda tartozik minden olyan ÖVTJ’24 szerinti tevékenység, amely e számsorral kezdődik.

A Szja-törvény a postapartneri és a 80%-os költséghányadba tartozó tevékenységek listáját az ÖVTJ’24 szerint határozza meg. Erre nincs hatással az, hogy 2025-től egyébként az önálló tevékenységek besorolására már az ÖVTJ’25 szerinti besorolás alkalmazandó.

Minden olyan tevékenység, mely a ’24-es kódja alapján a 80%-os költséghányadba tartozott, 2025-ben is 80%-os költséghányadú tevékenység marad akkor is, ha egyébként a ’24-estől eltérő ’25-ös tevékenységi kód alá került átsorolásra.

A postai közreműködői (ÖVTJ’24 532003) és egyéb tevékenységre (ÖVTJ’24 821101, 829902, 661901, 662201 és 920003) akkor alkalmazható a 90 vagy 80%-os költséghányad, ha e tevékenységeket az átalányadózó a postapartneri program keretében az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján végzi.

E postapartneri tevékenységekre a 90 illetve a 80%-os költséghányad 2024-re is alkalmazható.

A 80%-os költségátalányra jogosító tevékenységek listája ÖVTJ’24 besorolás szerint:

[01, 02]: mezőgazdasági, erdőgazdálkodási tevékenység,

[016]: mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás,

[017001]: vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás,

[0240]: erdészeti szolgáltatás

[031, 032]: halászati és halgazdálkodási tevékenység,

[05-től 09-ig]: bányászati tevékenység,

[10-től 32-ig]: feldolgozóipari termék-előállítás és szolgáltatás a bérmunkában végzett szolgáltatások és az egyéb sokszorosítás (1820) kivételével,

[331]: ipari gép, berendezés, eszköz javítása,

[41-től 42-ig]: építőipari kivitelezés,

[43]: speciális szaképítés (ideértve az épületgépészeti berendezések javítását is),

[4520]: gépjárműjavítás,

[4932]: taxis személyszállítás,

[493901]: egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás,

[493909]: sofőrszolgálat,

[4941]: közúti áruszállítás,

[56]: vendéglátás,

[7420]: fényképészet,

[8130]: zöldterület-kezelés,

[855301]: járművezető-oktatás,

[951]: számítógép, kommunikációs eszköz javítása,

[952]: személyi, háztartási cikk javítása,

[9601]: textil, szőrme mosása, tisztítása,

[9602]: fodrászat, szépségápolás,

[960909-től 960911-ig]: hobbiállat-gondozás;

A tájékoztató anyag letölthető ezen a linken pdf formátumban is.