Szakemberek tapasztalatai és a duális képzőhelyek visszajelzései szerint egyre nagyobb a sajátos nevelési igényű (SNI) fiatalok aránya a szakképzésben. Az általános szakemberhiány enyhítésében és társadalmilag is fontos, hogy minden fiatal, így az SNI-s tanulók is a képességeiknek megfelelő szakmát tanulhassanak magas színvonalon, majd hatékony munkavállalóként kerüljenek ki a munkaerőpiacra.
A sajátos nevelési igény (SNI) fogalmának tágabb értelmezése azokat a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket, fiatalokat jelöli, akiknek állandó vagy átmeneti jelleggel fizikai, biológiai, pszichikai, intellektuális, családi vagy szociokulturális okok miatt egyéni, a többségtől eltérő nevelési-oktatási szükségleteik vannak. A sajátos nevelési igény nem orvosi vagy pszichológiai értelemben vett diagnózis, hanem az oktatás területén való többletjogosultságok biztosítása érdekében bevezetett iskoláztatási kategória.
A saját nevelési igényt szakértői bizottság állapítja meg és a későbbiekben felülvizsgálat keretében dönt arról, hogy továbbra is fennáll-e a sajátos nevelési igény vagy sem. Az érintettek esetben alkalmazandó, egyénre szabott fejlesztésnek köszönhetően a probléma – súlyosságától függően - már az óvodában vagy az általános iskolában megoldódhat.
Abban az esetben, ha az SNI körülményei a fiatal szakképzésbe kerülésének idején is fennállnak, azokat a szakképzési intézménynek és a duális képzőhelynek is figyelembe kell vennie.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési Irodája meghatározó szerepet tölt be a duális szakképzés budapesti szervezésében és működtetésében. A szakképző iskolák és a potenciális képzőhelyek közötti híd szerepében igyekszik népszerűsíteni a duális szakképzési rendszert, valamint segíti a duális képzőhellyé váló cégeket, vállalkozásokat a felkészülésben. A BKIK mindemellett nyilvántartásba veszi és nyilván tartja a Budapesten képzőhelyként működő vállalkozásokat és képzőközpontokat, valamint hatósági eljárás keretében vizsgálja a gyakorlati képzés hatályos jogszabályokban rögzített feltételeinek meglétét.
A BKIK fontosan tartja, hogy a duális képzésben részt vevő fiatalok mindegyike a lehető legmagasabb szintű képzésben részesüljön, így azok is, akik sajátos nevelési igénnyel vesznek részt a szakképzési rendszerben.
A BKIK a duális képzési rendszer meghatározó ágazataiban 2020-ban hozta létre és működteti azóta is az Ágazati Munkacsoportokat. A BKIK által rendszeresen szervezett ágazati munkacsoport-megbeszélések célja a tudásmegosztás és az Ágazati Készségtanácsok bevonása a szakmai döntéshozatalba. Így kapott kiemelt szerepet az SNI tanulók duális képzési feltételeinek további javítása is a legutóbbi Ágazati Munkacsoport megbeszélés témái között
Varga Zoltán, a BKIK szakképzési vezetője így foglalta össze a résztvevők egyhangú megállapításait: „az SNI tanulók jövőbeni képzése során az eddigieknél is szorosabban kell együttműködnie az iskoláknak és a képzőhelyeknek, az iskolákban megfelelő számú gyógypedagógus és gyógypedagógiai asszisztens szükséges az SNI tanulók segítésére, valamint a szakmai vizsgát csak részben teljesítő SNI vizsgázók számára biztosítani kellene a részszakma teljesítéséről szóló bizonyítvány megszerzésének lehetőségét. Első lépésként még további hat ágazatban gyűjtjük össze az eddigi tapasztalatokat, majd - a konzultatív kamarai szerepvállalás részeként - azokra építve dolgozzuk ki a szükséges szakmai javaslatokat a döntéshozók felé.”